A láb

Akár igazolt sportolóról, akár alkalmi sportolóról, akár fizikai aktivitást rendszeresen nem végző egyénről legyen is szó, a lábra vonatkozó panaszok nagyon gyakoriak. A divatos cipőviselet fájdalmat és kényelmetlenséget okozhat. Gyakran figyelmen kívül hagyjuk a lábpanaszokat, ami késlelteti a megfelelő kezelést és a fájdalomcsillapítást. Speciális gyógytorna, segédeszközök, lézer- és mágneses terek alkalmazásával vagy célzott injekciókkal számos konzervatív kezelési módszer áll rendelkezésre nagy sikeraránnyal.

Ha ezek a konzervatív módszerek nem hoznak kielégítő eredményt, az ortopéd sebészek mérlegelik a műtéti beavatkozás lehetőségét.

Hallux valgus

Sok beteg szenved az első lábközépsugár, az öregujj (hallux valgus) és a lábboltozat problémáitól. Ezen eltérések egy része genetikai jellegű, némelyik kialakulásában a divatos lábbeli viselet játszik szerepet, és összességében a modern társadalomban széles körben előforduló betegségnek tekinthető. Az első és a második lábközépsugár közötti szög megnövekedése fontos tényező a lábdeformitás osztályozásában, csakúgy, mint maga a nagylábujj deformitásának a szöge.

További döntő szempont az öregujj és az I. lábközépcsont ízülete feletti nyáktömlő (bursa) gyulladása, a szezámcsontok vagy a szomszédos sugarak elmozdulása a hallux valgus következtében, valamint a gyakori cipőkonfliktusok.

Műtétek

Az első lábközépcsont csontos rendellenességeinek korrigálására szolgáló műtéti eljárások a Chevron- vagy Scarf-műtétek. Az első lábközépsugár alakját és pozícióját nagy szilárdságú, kanülált titáncsavarokkal korrigálják és rögzítik a megfelelő helyzetben. A műtéteknek általában kevés komplikációja van, és széles az indikációs körük.

Az öregujj gyakran következményes deformitása javítható Akin oszteotómiával, amely egy régóta ismert korrekciós eljárás. A modern titáncsavarok és kapcsok elterjedése nagyon biztonságossá tette ezt a műtéti megoldást. Az ízületeket megőrző lábműtéteket az utóbbi években gyakorlatilag “forradalmasította” ezen modern implantátumok megjelenése.

Bizonyos esetekben a tengelykorrekciót nagy szilárdságú titánlemezekkel kell végrehajtani az első lábközépcsont tövénél (nyitott ék osteotomia) vagy esetenként tarzális korrekció végzése javasolt (Lapidus arthrodesis), amely technikailag bonyolultabb beavatkozásnak számít.

Utókezelés és felépülés

Nagyon fontos a következetes utókezelés a lábfej műtéti korrekciói után, különben fennáll a kiújulás veszélye. A tehermentesítő cipőt körülbelül 6 hétig kell viselni. A seb gyógyulása után az elért korrekciós eredményeket meg kell őrizni speciális lábujj ortézisek segítségével. Minél fegyelmezettebben betartják a páciensek az utókezelésre vonatkozó szabályokat, annál tartósabbak az eredmények. Nehéz fizikai munkavégzés esetén 6-8 hét munkából való kieséssel kell számolni. Ennyi idő szükséges a csontgyógyulás létrejöttéhez.

Fizikailag nem megerőltető tevékenység a műtét után 3 héttel már végezhető. A tehermentesítő cipő viselése alatt az autóvezetés tilos.

Hallux Valgus és kalapácsujj

Ez a lábujjak egy gyakori deformitása. Eleinte mérsékelt fájdalommal jár, azonban az idő előrehaladtával súlyosbodik. A nők gyakrabban érintettek, mivel gyengébb kötőszövetekkel bírnak, mint a férfiak. A nők többsége rendszeresen visel feszes, hegyes orrú vagy magas sarkú cipőt. Néha a nem megfelelően illeszkedő cipőkbe beleerőltetik a lábukat, megpróbálják „betörni” a cipőt. Ennek eredményeként a lábujjak tartósan megsérülhetnek és deformálódhatnak, ami kalapácsujjakat eredményezhet.

A nagylábujj ízületének artrózisa, hallux rigidus

A nagylábujj metatarsophalangealis ízületében fellépő osteoarthritis gyakran nagyon fájdalmas. A betegek a mozgásformák korlátozottsága miatt gyakran elveszítik aktivitásuk és életkedvük jelentős részét. Az olyan konzervatív eljárások, mint a roll-off segédeszközök vagy az ízületbe adott injekciók, általában egy ideig késleltethetik a tünetek kialakulását.

Ha azonban a röntgen az ízületi rés beszűkülését vagy nagy csontos felrakódásokat mutat, amelyek akadályozzák a járás gördülési fázisát, akkor ajánlott a műtéti beavatkozás elvégzése. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy a boka, a térd vagy a csípőízület károsodik az enyhítő testtartásból fakadó abnormális terhelés miatt. Ha az ízületnek csak egy része kopott, akkor kielégítő eredményt lehet elérni az ízület elsimításával és a csontfelrakódások eltávolításával (cheilectomia, arthroplasztika).

Ha a nagylábujj ízületét szisztémás betegségek, például rheumatoid arthritis, köszvény vagy osteoarthritis károsítják, akkor az elmerevítés a legjobb módszer. A legtöbb beteg nagyon elégedett egy jól kivitelezett arthrodézissel, miután az meggyógyult. A nagylábujj metatarsophalangealis ízületének artrodézise az egyik legsikeresebb operatív eljárás a lábsebészetben. Az előlábon végzett protézis műtétek, kivéve néhány speciális esetet (például reumás betegek) még nem elterjedtek.

Műtétek

A gyulladt ízületi hártya eltávolítása után megvizsgálják az ízületet és a megmaradt porcot. A csontos felrakódásokat (osteophytákat) addig rezekálják, amíg az ízület megfelelő mozgékonyságát el nem érik. Az eredeti ízületi felszín legfeljebb egyharmada távolítható el cheilectomia során. Ha az ízület megőrzésének nincs értelme, akkor elvégzik az arthrodézist.

Az ízületi végek pontos illeszkedését a megfelelő előkészítés biztosítja, amelyet különböző marók segítségével alakítunk ki. Az öregujj metatarsophalangealis ízületét enyhén hiperextenziós helyzetbe hozzuk, és kissé lerövidítve azt. Ezután röntgen kontroll mellett kanülált titáncsavarokkal vagy szükség esetén lemezzel stabilizáljuk az elért korrekciós helyzetet.

Utókezelés és felépülés

A cheilectomia (az ízület megőrzése) esetén a fizioterápia kb. 3-4 nap elteltével kezdődik; az előláb tehermentesítő cipőt körülbelül 4 hétig kell viselni. Merevítés esetén 6 hétig kell előláb tehermentesítő cipőt viselni. Fizikai munkavégzés esetén 6-8 hét munkából való kieséssel kell számolni. Ennyi idő szükséges a csontgyógyulás kialakulásához. Nem fizikai munkavégzés esetén a műtét után 3 héttel vissza lehet térni a munkavégzéshez.

Az előláb tehermentesítő cipő viselésének időtartama alatt az autóvezetés tilos.

A sarok rendellenességei

A sarok rendellenességei gyakran összetettek. Az inak patológiája, a tarsus, a talus és a sarokcsont csontos rendellenességei néha súlyos deformitásokhoz vezethetnek, például a felnőttkori lapos láb kialakulásához vagy a lábboltozatok rendellenességeihez. Egyes lábdeformitások létrejöttében az örökletes hajlam, a szisztémás betegségek (cukorbetegség, reuma) vagy a sérülések játszanak szerepet, amelyek jelentősen befolyásolják későbbiekben a láb működését és formáját.

Pontos diagnózis, röntgen vizsgálattal (esetleg mágneses rezonancia képalkotással vagy komputertomográfiával) állítható fel. Ahhoz, hogy a betegeinknek megfelelő tanácsot tudjunk adni a betegségüket és annak kezelését (konzervatív vagy műtéti) illetően, nagyfokú szakértelemre és tapasztalatra van szükség.

Lúdtalp

A lúdtalp a láb egyik súlyos deformitása, amelyet néha alábecsülnek. A talp teljesen ellapul a talajon. Ez fájdalmat, a talpon rendellenes nyomáspontokat és következményes fekélyeket eredményezhet, esetleg rossz testtartást is okozhat, ami akár indirekt módon hátfájdalom kialakulásához is vezethet.

Műtétek

A lágyrész-korrekciók, például az ín áthelyezések és a csontos korrekciók, például a rövidítés és tengelykorrekciós műtétek vagy a hátsó láb részleges merevítése egymást kiegészítő eljárások, és általában kombinációban alkalmazzák őket. Ma a belső rögzítés titán implantátumokkal, kapcsokkal és szögstabil lemezekkel történik.

Utókezelés és felépülés

A legtöbb esetben több hetes pihenésre és tehermentesítésre van szükség. Az immobilizáció és a felépülési idő általában 6-8 hétig tart.

Gyermekkori lábbetegségek

A gyermekek lábai a születéstől kezdve időszakosan szakmai vizsgálatot igényelnek. Igaz, hogy a gyermekek lábainak túlnyomó többsége teljesen egészséges, de a fel nem ismert vagy nem megfelelően kezelt eltérések vagy defektusok egész életen át tartó problémákhoz vezethetnek. Ezeket érdemes megelőzni. A legtöbb gyermekkori lábdeformitás, például az infantilis lúdtalp vagy esetenként a lábujjak rendellenességei, általában könnyen kezelhetők.

A műtéti beavatkozásra csak kevés esetben van szükség, azonban ha mégis műtétre kerülne sor, a beavatkozások sokkal kisebb megterheléssel járnak a gyermekek számára, mint azt a szülők gondolják.

Lábdeformitások gyermekkorban

Számos lábdeformitás gyermekkorban kezdődik. A méhben különböző okok miatt (téraránytalanság) már előfordulhatnak lábdeformitások, amelyek jelentős kellemetlenséget okozhatnak gyermekkorban, ha a kezelésük nem kezdődik meg időben. Nem szakavatott szemnek újszülötteknél nagyon nehéz felismerni az ilyen eltéréseket, ezért javasolt az ortopéd sebészeti szűrővizsgálat ezen deformitások korai felismerése és kezelése érdekében.

Lábproblémák szisztémás betegségeknél

Cukorbetegség (diabetes mellitus), rheumatoid arthritis, köszvény: ezek a szisztémás betegségek nagyon gyakran érintik a betegek kezét és a lábát. Ilyen jellegű betegségekből fakadó lábpanaszokkal is fordulhat specialistáinkhoz, és amennyiben a szisztémás betegséggel kapcsolatban korábbi leletei vannak, kérjük hozza magával a vizsgálatra. Lábspecialistáink széleskörű tapasztalata alapján megbízható tanácsot tudunk adni pácienseink számára. Amennyiben szükséges konzervatív vagy műtéti kezelést ajánlunk. A biztonságos betegellátás érdekében a társszakmákkal szoros, interdiszciplináris együttműködést folytatunk.

Reumás láb

A reuma (rheumatoid arthritis) egy szisztémás betegség. A járás annyira súlyosan károsodhat a betegség miatt, hogy gyógycipő nélkül vagy nem is kivitelezhető vagy nagyon fájdalmas, ezért elengedhetetlenül fontos ezen panaszok kivizsgálása és megfelelő kezelése.